FIGYELEM!!!

Az oldal még szerkesztés alatt áll!
Az érdemi munkát még nem kezdtük el, egyelőre azokról a terményekről gyűjtök információkat, melyeket termesztünk.
Nem tudom, hogy mikorra érem utol magam... Apukám megint vetőmagért ment...

2010. február 6., szombat

Paszternák (pasztinák)



A pasztinák (Pastinaca sativa) a répával rokon, Európában őshonos gyökérzöldség. Már az ókorban ismerték, és csak a burgonya érkezése után szorult vissza. Népies nevei: paszternák, olaszrépa, helytelenül édesgyökér-nek (Glycyrrhiza glabra)is nevezik.

A gyökér és a mag a petrezselyemhez hasonló ízű, csak kissé édesebb. A magja hasonló célt szolgál, mint a kapormag, levelét nem használják. A petrezselyemnél nagyobb tápértékű, ezért ezt az újra közkedvelt növényt a konzervipar is használja. A 16-22 centiméter hosszú gyökér a petrezselyemnél gazdaságosabb, édeskés, sima felületű és fűszeres ízű.


Elterjedése


A pasztinák csaknem egész Európában és Ázsiában igen gyakori. Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában is meghonosították.


Megjelenése


A pasztinák kétéves, élesen barázdált és szőrös szárú, 30-100 centiméter magas növény. Szára felálló, és felső részén elágazik. Levelei egyszer, ritkán kétszer szárnyaltak, 3-7 pár levélkéi, melyek mintegy 5 centiméter hosszúak, többé-kevésbé ülők, tojásdad vagy lándzsás alakúak, gyakran karéjosak vagy hasogatottak. Az ernyővirágzat 5-15 sugarú, mintegy 10 centiméter széles, a virágok élénksárgák, a gallér- és gallérkalevelek hiányoznak. Az egész növény erősen sárgarépa-illatú, amit különösen akkor érzünk, ha a leveleket megdörzsöljük.


Gyógyhatása


Hatóanyagai hasonlóak a petrezselyeméhez, gyökerének főzete vizelethajtó, görcsoldó, vese- és epekő, illetve gyomorbajok esetén jó hatású.


Életmódja


A pasztinák vadon élő alakja rétek, legelők, szántók, utak széle, árkok és gyomtársulások lakója. Leginkább az üde vagy közepesen száraz, mély rétegű, nitrogénben és káliumban gazdag vályogtalajokat kedveli.


Termesztése

A növény maggal szaporodik, a virágokat főleg legyek és bogarak porozzák meg. Hasonló a petrezselyeméhez, csak vízigényesebb. A magokat kora tavasszal vetik el, egymástól 30 centiméteres távolságra. Szárazság esetén ajánlott öntözni. 4-5 leveles korban egyelik, gyakran kapálják. A virágzási ideje július-augusztus között van.

Az ősszel kiszedett gyökereket, száraz homokba rakva, fagymentes helyen tárolják.


Felhasználása


Minden olyan ételben, amelybe petrezselymet használnak, de kevesebb kell belőle, és az ételnek édeskés ízt ad. Különösen a babételek készítésénél javasolt a használata. A gyökérből nyert anyagokat a likőriparban használják ízesítőként. A gyökér keményítőt, fehérjét, pektint és C-vitamint tartalmaz. A növény levelei is alkalmasak főzelék készítésére.



Nincsenek megjegyzések: