FIGYELEM!!!

Az oldal még szerkesztés alatt áll!
Az érdemi munkát még nem kezdtük el, egyelőre azokról a terményekről gyűjtök információkat, melyeket termesztünk.
Nem tudom, hogy mikorra érem utol magam... Apukám megint vetőmagért ment...

2010. április 17., szombat

A medvehagyma


(Ezt a képet loptam a netről, bevallom becsülettel... )


A mi kertünkben (még) nincs, de mindenképpen meg szeretnék próbálkozni a termesztésével. A környékbeli erdőkben sokat lehet találni. Én is szeretem, kiváltképp enyhe aromája miatt. Csak úgy magában is el lehet rágcsálni a levelét, kirándulás közben. Most nagyon "trendi" a gasztronómiában... Szerintem el sem kellett volna felejteni... :)

A medvehagyma (Allium ursinum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának, spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, a hagymafélék (Alliaceae) családjába tartozó faj.

Népies nevei:

Kígyóhagyma,

poroszhagyma,

sajamás,

salamás,

sási-hagyma.

Egész Európában megtalálható.

Jellemzése

Fehér, megnyúlt buzogány alakú (45 mm hosszúra és 5 mm vastagra hízó) hagymájából rendesen két nagy, tojásdad, hosszú nyelű, a végén kihegyesedő, 15–25 cm magasra emelkedő tőlevelet hoz. A külső levél hüvelye hártyás. Levéllemeze átlag 15 cm hosszú és 4 cm széles, és sötétebb zöld fonákukat fordítják a nap felé.

Virágrügyeit két hártyaszerű, barna buroklevél védi. A kinyílt virágok hófehérek, háromszögletű tőkocsányon, tömött ernyőkben nyílnak. Három rekeszű toktermése van.

Életmódja, élőhelye

Évelő növény. A nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát. Erősen fokhagymaillatú levelei kora tavasszal jelennek meg, és a nyár közepére elszáradnak. Április-májusban virágzik.

Hazánkban főleg a gyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők aljnövényzetében nő tömegesen. Március elejétől már látható hajtásai vannak. Tömeges tenyészhelye a Mecsek, ahol legkorábban Orfű környékén, illetve a Misina déli lejtőin jelenik meg.

Gyűjtése

Leveleit tavasszal, a virágzás előtt szedik, és frissen használják fel, mert szárítva gyógyhatásuk gyengül. Hagymáját a fokhagymáéval azonos módon hasznosítják.

Felhasználása

Nagyon sokféle bántalomra használható. Nyersen feldarabolva vajas kenyérre szórva vagy salátákhoz keverve. Leveseket, burgonyás ételeket fűszerezhetünk vele, vagy főzhetünk belőle medvehagyma-krémlevest (egy krumpli, hagyma, fokhagyma és tejszín hozzáadásával), illetve a hűtőszekrényben tárolható pestóként (olajjal, parmezán sajttal, sóval és magokkal összeturmixolva), ami rizses és tésztaételek szószaként is finom. Régi, népi étel /pl. beré/ különleges ízhatású változatát adhatja. A jellegzetesen erős illatát az ételekbe keverve elveszti, így nagyon kellemes aromát ad az ételeknek.

További felhasználási lehetőség, ha a spenóthoz hasonlóan készítjük el főzelékként. Rántás nem kell hozzá: enyhén párolva, majd összeturmixolva finom étel.

Gyógyhatása

Kedvezően hat a gyomorra, a bélrendszerre, krónikus hasmenés és szorulás ellen jó hatású, a szédülést, fejfájást enyhíti, a magas vérnyomást csökkenti, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti a vizelet ürítését, tisztítja a vért.

Tartósítása

Frissen a leghatékonyabb és legfinomabb. Eltartható aprítva sóval összekeverve, olajban, valamint a legegyszerűbb ha lezárt nylon zacskóban lefagyasztjuk. Célszerű kis zacskókban lefagyasztani és úgy eltenni, hisz akkor nem kell felengedni mindet. A fagyasztás után a felengedett medvehagyma rostjai szétesnek és sötétedik, valamint némi levet ereszt, azonban még mindig a fagyasztás őrzi meg hatóanyagának nagy többségét.

FIGYELEM!!

Enyhe vérlemezke- (trombocita-) összecsapódást gátló aktivitással is rendelkezik. Véralvadásgátló szerekkel együtt fogyasztása nem javasolt, mert a vérzés kockázatát fokozza. Ugyanezért nem szabad hagymát enni műtétek előtt, és rendszeres fogyasztása a nem szteroid véralvadásgátlót, gyulladáscsökkentőt szedő betegek számára csak orvosi felügyelettel engedhető meg.

Általában a hagymafélék idegrendszerre gyakorolt nyugtató hatása kiemelkedő. Női problémák, illetve nőknél változó kori panaszok esetén segít. A hagymafélék a védikus tanítások szerint radszasztikus ételek, azaz a vágyat, szenvedélyt erősítik, illetve az érzelemtestre hatnak.

A sárgarépa

Tegnap éppen a gyümölcsfák rügyeit szemrevételeztük, amikor András megszólalt mellettem: Figyelj, ez itt nem sárgarépa?? És valóban. A cseresznyefák alatt nagy vonalakban kirajzolódott két sor. Találomra felhúztam az egyiket, és láss csodát...

Egy széép nagy répa termett a kezemben. Tavaly apa bent felejtette... Így legalább már van friss!! És Paprikásnak, az örökbe kapott húsvéti nyuszinknak is jó lesz!

A sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus) nagyon fontos zöldségnövény, jelentős vitaminforrás, régóta ismerjük és termesztjük. Elsősorban levesek ízesítésére, hidegkonyhai-, konzervipari-készítmények, de bébiételek is készíthetők belőle. A nálunk termesztett fajták 8 mg karotint (az A-vitamin elővitaminja), de szénhidrátot, B-vitamint és kevesebb C-vitamint is tartalmaznak.

A növény Közép-Ázsiából származik, onnan terjedt el nyugatra, és a spanyolok jóvoltából jutott el Kr. u. I. század táján Európa asztalaira. Pliniustól tudjuk, hogy ez a négyezer éves kultúrnövény eredetileg vékony, kemény és vad ízű gyökér volt, és a késő római időkben kezdték nemesíteni. A XVII. századig az európai fogyasztók a fehér, sárga és lila színű sárgarépát ismerték. A ma természetesnek számító narancssárga változatát holland kertészek a királyi család tiszteletére nemesítették.

Erdély egyes vidékein murok a neve.

Felhasználása

Nyersen fogyasztva, főként gyerekeknek értékes és tápláló kiegészítő étel. A rövid tenyészidejű fajták, friss fogyasztásra alkalmasak, míg a hosszú tenyészidejű fajták, vermelve, homokba rakva – jól tárolhatók. Használhatjuk levesek, saláták, főzelékek, hidegkonyhai készítmények, bébiételek készítésére, de nagyon sok ételkülönlegesség ízesítője, vagy díszítője is lehet, egyben a nyulak kedvenc eledele.

Élővilág

Vendégünk: zöld levelibéka.





Épp az egyik szőlőtőkén napozott, mikor sikerült lencsevégre kapnom. :)

2010. április 16., péntek

Hagyma, a rengeteg...



Szerintem ez az, amiből a legtöbb félét ültettük. Az újhagyma már nemcsak szép, hanem finom is :D , a póréhagyma egyelőre a radiátoron fürdik a napfényben, az ültetőládában, a többi pedig réges rég kint a földben.

Íme a munkálatok képekben:

Foghagyma






Akadt segítség is... :)



Lila hagyma.


Hagyma

A hagyma (Allium) korábban a hagymafélék (Alliaceae) családjának névadó, egyben legnagyobb nemzetsége volt (bár egyes rendszerezések a liliomfélék családjába sorolják). Az APG III-rendszerben az amarilliszfélék családjába került át. 1250 fajával a növények egyik legnagyobb fajszámú nemzetsége is egyben. Évelő, hagymás növények, amik sajátos ízt, illatot adó vegyületeket termelnek. Számos faját termesztik fogyasztásra.

A nemzetségbe tartozó növények virágai mind ehetőek. A metélőhagyma (Allium schoenoprasum) virágainak íze a legkevésbé markáns. A rózsaszín vagy fehér virágú fokhagyma (Allium sativum) virágának zamata enyhébb a hagymáénál.

Termesztett fajok

Vöröshagyma

Nagyon sok fajtája van, de Magyarországon és az egész világon is híres Makón és környékén termesztett makói vöröshagyma, kellemes aromája és kevésbé csípős íze miatt kedvelt.

Illóolajat, B-vitamint, C-vitaminból 30 mg/100 g-ot (a zöldhagyma még ennél is többet), emellett pektint és guvertint is tartalmaz.

Jellegzetes csípős ízét és illatát egy kéntartalmú vegyület, az allilszulfid adja. Ennek a hatóanyagnak baktériumölő hatása van, ezért meghűléses időben a fertőzések megelőzésére is használták.

Gyógyhatású szerként, bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, illetve vércukor csökkentésére is használják.

Szoptatós anyák kerüljék az erősen hagymás ételek fogyasztását, mert az illóolaj-aromák átmennek a tejbe.

Tavasszal zöldhagymaként fogyasztjuk, ilyenkor hajtatni kell, hogy a növény minél nagyobb része legyen fehér. Hosszú ideig tárolható, így egész évben használhatjuk, de szeletelt szárítmányként akár évekig eltartható.

Póréhagyma

A Földközi-tenger vidékén vadon is előforduló kétéves növényt nálunk főleg a bolgárkertészek termesztik.

Élelmezési szempontból jelentős – A-, B1-, B2-vitamint, nikotinsavat, még főzött állapotban is 15 mg C-vitamint és jelentős mennyiségű ásványi sót tartalmaz.

Levesek, főzelékek, saláták készítésére használjuk.

Téli sarjadékhagyma (Allium fistolosum)

Évelő hagyma, a vöröshagyma beltartalmi értékeivel megegyező, de csak zöldhagymaként fogyasztjuk.

Küllemre hasonlít a póréhagymához, de a tenyészidő során folyamatosan új sarjakat hoz. A fagyok beálltával fejlődése leáll, de lombja zöld, hagymája friss fehér marad.

Kora tavasszal a legkorábban szedhető, ízletes, vitamindús hagyma.

Metélőhagyma

Ezt a snidling, snitling, pázsithagyma néven is ismert, Magyarországon nagyon elterjedt és szívesen használt növényt csak frissen, nyers állapotban, finomra szelve használjuk. Főzni nem szabad, kizárólag tálalásakor adjuk az ételhez.

A metélőhagyma ízesítő hatása mellett nagyon jó étvágygerjesztő és gyomorerősítő.

Felhasználhatjuk burgonya, bab, borsó és húslevesek, saláták, sültek, szendvicsek, túró, lágy sajtok, halételek, mártások ízesítésére alkalmas.



Az újhagyma (snidling) már így néz ki és nagyon finom!